A modern ipar folyamatos gyártása során a karimák érzékenyek a közepes korrózióra, erózióra, hőmérsékletre, nyomásra, ütésre.
A peremtömítéseknek is vannak különböző anyagai, az alacsony nyomású azbeszttömítésektől, a nagynyomású azbeszttömítésektől a fémtömítésekig.
A csővezeték-tervezés során a karimákat elsősorban a csővezetékek csatlakoztatására használják.
Valójában a név karima a karima átírása. Először egy Elchart nevű angol ember javasolta 1809-ben, és a perem öntésének módszerét is javasolták ugyanakkor, ám ezt egy ideje nem használják széles körben. A huszadik század elejéig a karimákat széles körben alkalmazták különféle mechanikus berendezésekben és csővezeték-összeköttetésekben.
A karima meghatározásából tudjuk, hogy sok típus létezik, és az osztályozást meg kell különböztetni a különféle dimenzióktól. Például a peremet fel lehet osztani a csatlakoztatási módszer szerint, integrált karima, lapos hegesztési karima, tompahegesztő karima, Laza karimák és menetes karimák, ezek szintén közös karimák.
